Farkashegy Repülőtér

Farkashegy Repülőtér a Budakeszit Budaörssel összekötő út mentén, az út keleti oldalán található.

ICAO kód LHFH
Pozíció 3km/2nm S Budakeszi
Vonatkozási pont N47°29’23″  E018°54’37″
Tengerszint feletti magasság 215m / 705ft
Hívójel Farkashegy INFO
Frekvencia 125.610
Pálya 150° / 330°, füves, 1000m
Forgalmi kör 15RH, 33LH
Repülőtér kat. / Airport Category Nem nyilvános repülőtér
Üzemelés SR-SS
NVFR nincs
IFR nincs
Tankolási lehetőség AVGAS 100LL (előzetes egyeztetéssel)

Négy hangár áll a repülőtéren, ebből kettő az Aeroklub Farkashegyé. Hangárainkban lehetőséget biztosítunk gépek bértárolására. Ajánlatért keressen bennünket elérhetőségeink valamelyikén. Akik autóval szeretnének kijutni hozzánk, azok a következő módon tehetik meg: Budakeszi felől az autóbusz-végállomás után kell balra fordulni Budaörs irányába. A repülőtér a település széle után 2km-re, az út baloldalán található. Budaörs felől mind az M1-M7 autópályáról, mind a településen keresztül vezető úton kijuthatnak hozzánk. Az autópályán az M1-M7 elágazónál az M1-esen kell tovább haladni, majd az első lehajtónál letérni Budakeszi irányába.
 Innen érkezve a repülőtér az út jobb oldalán található. A Budaörsöt Budakeszivel összekötő úton a Volánbusz menetrendszerinti járatokat üzemeltet, melyek megállnak Farkashegy Repülőtérnél. A menetrendről a Volánbusz honlapján tájékozódhatnak.

A repülőtér története

1929-ben kezdődött Magyarországon a vitorlázórepülés, a Farkashegy-Katlanban. Ez a mostani repülőtértől Budaörs felé esik, és a Csíki-hegyek gerince választja el tőle. A hegygerinc merőleges az uralkodó szélirányra, így a lankás hegyoldalon az emelő hatású lejtőszélben órákat lehetett és lehet most is vitorlázni. A Katlanban, a vitorlázórepülés bölcsőjében több klub működött. A vitorlázórepülésnek ebben a hőskorában még a hegy tetejéről, csúzliból lőtték ki a gépeket, és leszállás után újra fölcipelték a hegytetőre. Így ment ez egészen az ötvenes évek elejéig, amikorra elterjedtek az új repülési módszerek, a vontatásos felszállás, a csőrlés, a termikrepülés. Ekkorra a Katlant is kinőtték a repülők, és a klubok 1952-ben leköltöztek a mostani repülőtérre, ami akkor még egy puszta szántóföld volt. Lassan-lassan elkezdett kiépülni az új repülőtér. A pilóták kiselejtezett katonai sátrakat használtak, lajtoskocsival hozták a vizet. Közben fölépült az első hangár is. 1968-tól két repülőklub maradt a repülőtéren, az 1930-ban alakult MÁV, és az 1942-ben alakult Csepel (megalakulásakor Weiss Manfréd). Ez a két klub fejlesztette és üzemeltette a repülőteret. Lett villany és vízvezeték. Felépültek a faházak, a hangárok, a benzinkút és a kemping. Elegyengették és feltöltötték a repülőtér talaját. Az 1980-as évek elejétől több nemzetközi találkozó színhelye lett a repülőtér. 1990-től ismét megjelentek Magyarországon a magánrepülőgépek és a repülővállalkozások, akik nagy számban állomásoznak ma is Farkashegyen. A repülőtér üzemeltetését a Budakeszi Város Önkormányzatával 2003-ban kötött megállapodás értelmében a honos repülőklubok végzik. Jelenleg a MÁV Repülőklub az üzemeltető. A két sportegyesület tagjainak társadalmi munkája teszi lehetővé, hogy más repülő szervezeteknek, repülőiskoláknak és magánszemélyeknek is bázisként szolgáljon Farkashegy. A Polgári Légközlekedési Hatóság folyamatosan ellenőrzi az üzemeltetés szinvonalát és mindig a legkedvezőbb értékelést adja repülőterünknek. Rengeteg ember ismerte meg a repülés szépségét és Budakeszi környékének gyönyörű tájait a levegőből. Sok ember jár ki a környék településeiről és a fővárosból felfrissülni, nézelődni a repülőtérre. Budakesti Önkormányzata hagyományosan a repülőtéren rendezi meg minen év augusztusában a Budakeszi Családi Napot.

VFR megközelítési térkép

lhfh

Repülőtér térképe

lhfh-g