Húsvét vasárnap lehetőség nyílott megpróbálkozni egy szolidabb távval Fahegyről. Az időjárás közel sem volt olyan jó, mint az azt megelőző csütörtökön, de a ciklonális mezőben egy enyhe magasnyomású gerinc alakult ki aznapra. A reggel napsütéssel, kék éggel indult, de a modellek nagy labilitást és nedvességet ígértek, azaz délutánra már összeállásokra, egy-egy lokális záporra is készülni lehetett. Ennek megfelelően korai felszállást és indulást terveztem. Sibi már 10-kor, az első csőrlésből emelést talált, úgyhogy látszott, valóban van labilitás. Az első kumók is kipattantak ekkor. Végül fél12-kor toltam be a Jantart csőrlésre, ekkor már több gép is csavart a reptér mellett, de a felhők még vizesek voltak és alacsonyan úsztak az égen.
A bádogváros fölött egy másfél-kettes emelésben kőröztem plafonig és közben már azt vizsgáltam, hogyan juthatok ki Sóskút irányába. Szerencsére egy bal kifli lényegében kivezetett, így még nem volt dél, amikor 950m-en elértem a felhőalapot Érd felett és úgy döntöttem, elindulok egy délnyugati irányú, összefüggő soron. Nagy emelések nem voltak, viszont minden felhő tartogatott, emelgetett, úgyhogy lassan libikókázva nagyjából tartani tudtam a magasságomat. A Velencei tónál jutottam először 1000m-re, egy 1.2-es termikben, majd folytattam az utam Székesfehérvár irányába. Úgy kalkuláltam, hogy nagyjából az 50-es körnél messzebbre ne keveredjek, és időnként hátra is néztem, hogyan alakul az időjárás mögöttem. Így igyekeztem biztosítani, hogy legalább a 20-as / 30-as körig vissza tudjak repülni, ha romlik az időjárás, onnan pedig már haza lehet siklani. Ezért aztán Fehérvárnál dél felé fordultam, és a Sárvíztől keletre, egy felhősor alatt Dúnaúj felé vettem az irányt.
Az időjárás gyenge volt, de homogén, és megbízható. Itt már 1100m körül volt a felhőalap, és ezen a szakaszon termikeltem először 2-es feletti átlagú emelésben. Rövid rádiózás Dunaújjal, kiderült, hogy Vancsó Ambrus is távot repül, és tőlük délnyugatra mégjobb idő van. Ennyire viszont nem szerettem volna eltávolodni Fahegytől, így Dunaújnál hazafele fordultam. Adonytól már látni véltem, hogy otthon összeállt a felhőzet (pedig még csak fél2 volt!), ezt később Naha meg is erősítette rádión. Pusztaszabolcstól délre megemelkedtem 1200m-re, és besiklottam a szürkeség alá. Martonvásár és Százhalombatta között még látszott egy kis besugárzás, ki is alakult egy kis kumulusz ott. 750m-en értem el, és láss csodád: kettes emelés volt alatta. Így kényelmesen haza tudtam siklani 1200-ról, és befejeztem életemben az első, márciusban Magyarországon repült távomat. Rövid (156km), lassú (76km/ó), de a mienk :)
Hétvégén már él az MVK, úgyhogy repüljetek nagyokat, ha tehetitek!
Jó leszállásokat, üdv: Kiss Dani
