Repülőterünk
Farkashegy Repülőtér
Farkashegy Repülőtér a Budakeszit Budaörssel összekötő út mentén, az út keleti oldalán található.
| ICAO kód | LHFH |
| Pozíció | 3km/2nm S Budakeszi |
| Vonatkozási pont | N47°29’23″ E018°54’37″ |
| Tengerszint feletti magasság | 215m / 705ft |
| Hívójel | Farkashegy INFO |
| Frekvencia | 125.610 |
| Pálya | 150° / 330°, füves, 1000m |
| Forgalmi kör | 15RH, 33LH |
| Repülőtér kat. / Airport Category | Nem nyilvános repülőtér |
| Üzemelés | SR-SS |
| NVFR | nincs |
| IFR | nincs |
| Tankolási lehetőség | AVGAS 100LL (előzetes egyeztetéssel) |
Négy hangár áll a repülőtéren, ebből kettő az Aeroklub Farkashegyé. Hangárainkban lehetőséget biztosítunk gépek bértárolására. Ajánlatért keressen bennünket elérhetőségeink valamelyikén. Akik autóval szeretnének kijutni hozzánk, azok a következő módon tehetik meg: Budakeszi felől az autóbusz-végállomás után kell balra fordulni Budaörs irányába. A repülőtér a település széle után 2km-re, az út baloldalán található. Budaörs felől mind az M1-M7 autópályáról, mind a településen keresztül vezető úton kijuthatnak hozzánk. Az autópályán az M1-M7 elágazónál az M1-esen kell tovább haladni, majd az első lehajtónál letérni Budakeszi irányába. Innen érkezve a repülőtér az út jobb oldalán található. A Budaörsöt Budakeszivel összekötő úton a Volánbusz menetrendszerinti járatokat üzemeltet, melyek megállnak Farkashegy Repülőtérnél. A menetrendről a Volánbusz honlapján tájékozódhatnak.
A repülőtér története
1929-ben kezdődött Magyarországon a vitorlázórepülés, a Farkashegy-Katlanban. Ez a mostani repülőtértől Budaörs felé esik, és a Csíki-hegyek gerince választja el tőle. A hegygerinc merőleges az uralkodó szélirányra, így a lankás hegyoldalon az emelő hatású lejtőszélben órákat lehetett és lehet most is vitorlázni. A Katlanban, a vitorlázórepülés bölcsőjében több klub működött. A vitorlázórepülésnek ebben a hőskorában még a hegy tetejéről, csúzliból lőtték ki a gépeket, és leszállás után újra fölcipelték a hegytetőre. Így ment ez egészen az ötvenes évek elejéig, amikorra elterjedtek az új repülési módszerek, a vontatásos felszállás, a csőrlés, a termikrepülés. Ekkorra a Katlant is kinőtték a repülők, és a klubok 1952-ben leköltöztek a mostani repülőtérre, ami akkor még egy puszta szántóföld volt. Lassan-lassan elkezdett kiépülni az új repülőtér. A pilóták kiselejtezett katonai sátrakat használtak, lajtoskocsival hozták a vizet. Közben fölépült az első hangár is. 1968-tól két repülőklub maradt a repülőtéren, az 1930-ban alakult MÁV, és az 1942-ben alakult Csepel (megalakulásakor Weiss Manfréd). Ez a két klub fejlesztette és üzemeltette a repülőteret. Lett villany és vízvezeték. Felépültek a faházak, a hangárok, a benzinkút és a kemping. Elegyengették és feltöltötték a repülőtér talaját. Az 1980-as évek elejétől több nemzetközi találkozó színhelye lett a repülőtér. 1990-től ismét megjelentek Magyarországon a magánrepülőgépek és a repülővállalkozások, akik nagy számban állomásoznak ma is Farkashegyen. A repülőtér üzemeltetését a Budakeszi Város Önkormányzatával 2003-ban kötött megállapodás értelmében a honos repülőklubok végzik. Jelenleg a MÁV Repülőklub az üzemeltető. A két sportegyesület tagjainak társadalmi munkája teszi lehetővé, hogy más repülő szervezeteknek, repülőiskoláknak és magánszemélyeknek is bázisként szolgáljon Farkashegy. A Polgári Légközlekedési Hatóság folyamatosan ellenőrzi az üzemeltetés szinvonalát és mindig a legkedvezőbb értékelést adja repülőterünknek. Rengeteg ember ismerte meg a repülés szépségét és Budakeszi környékének gyönyörű tájait a levegőből. Sok ember jár ki a környék településeiről és a fővárosból felfrissülni, nézelődni a repülőtérre. Budakesti Önkormányzata hagyományosan a repülőtéren rendezi meg minen év augusztusában a Budakeszi Családi Napot.
VFR megközelítési térkép
Repülőtér térképe
